Nem tudom, olvassa-e ezt a blogot bárki, aki könyvkiadással foglalkozik, de arra az esetre, ha igen, illetve azoknak, akik tudnak angolul és magyar kiadás nélkül is boldogulnak, íme egy újabb könyvajánlat a részemről.
A The Day the Voices Stopped önéletrajzi írás. Az amerikai Ken Steele története, aki tizenévesen kezdett el hangokat hallani, melyek egyre csak erősödtek. 18 évesen a szülei közölték vele, hogy mehet Isten hírével, és gyakorlatilag kitették betegen az utcára.
Innentől iszonyatos évek következtek, kórházról kórházra, illetve a kórházon kívül a kegyetlen valóságba. Steele-t számtalanszor megerőszakolták, homoszexuálisok kurvának használták, és a legkülönfélébb gyógyszerekkel való kísérletezéssel tették tönkre az egészségét.
A története mégis reményt ad. Nem keserű, inkább csak szomorú vallomás egy nehéz életről, amelyből végül sikerült kikeverednie. Egyszercsak ugyanis megtalálták azt a gyógyszert, ami végre hatott, amitől végre elmúltak az évtizedekig hallott hangok, aminek segítségével újra teljes életet élhetett.
Ezt követően mindent megtett - egészen a sajnos korai haláláig - azért, hogy minél több embernek mesélje el, milyen érzés is "belülről" skizofrénnek lenni, előadásokat szervezett és könyvet írt erről.
Mindezt évtizedekig tartó betegség után.
Nekem sok reményt adott, mikor olvastam, hitet, hogy igenis szabad bízni abban, hogy egyszercsak majd nekünk is meglesz a tökéletes gyógyszer, és hogy a testvéremnek is lehet még a saját véleménye szerint is értékes, tevékeny, önálló élete.
Aki ilyen megerősítésre vágyik, annak nagyon ajánlom Steele bátor, őszinte és szókimondó könyvét.
